kézikönyv-min

Szerintem a fenti szavak Neked is ismerősen csengenek, hiszen valamilyen formában már majdnem mindenki találkozott a lakástakarékkal. Sőt, legtöbbünknek már információi is vannak róla, hogy pontosan mi ez a termék, és mire is való.

Azonban, ha vannak olyan nyitott kérdéseid, amikre eddig nem kaptál választ, vagy csak egyszerűen nem volt időd utánajárni, akkor a lehető legjobb helyen jársz.

Ezt a leírást azért hoztuk létre, hogy minden, a lakástakarékkal kapcsolatos információ a rendelkezésedre álljon. Pontokba szedve, példákkal, és ami a legfontosabb, apró betűk, és mellébeszélés nélkül.

Egy olyan tudásanyag összeállítása volt a célunk, ami lépésről-lépésre végig visz az LTP-k teljes folyamatán úgy, hogy közben minden kérdésedre választ kapsz.

Nézzük, miről is lesz szó:

1. fejezet: Mi az a lakástakarék?
2. fejezet: A lakástakarék története
3. fejezet: Biztonságos befektetés
4. fejezet: Mire lehet felhasználni a lakástakarékot?
5. fejezet: Ki nyithat LTP-t?
6. fejezet: Mi a szerződéses összeg?
7. fejezet: A lakástakarék költségei
8. fejezet: Az LTP szakaszai
9. fejezet: A lakástakarék szerződés módosítása
10. fejezet: A megtakarítás kiutalása
11. fejezet: Kedvezményes hitelfelvételi lehetőség

1. fejezet – Mi az LTP?

Az LTP fogalma

A lakástakarék egy olyan megtakarítási lehetőség, aminek elsődleges célja, hogy a későbbiekben (4 és 10 éven belül) jelentkező, lakással kapcsolatos költségeidet finanszírozni tudjad.

Amellett, hogy az állam az éves befizetéseid után 30% vissza nem térítendő támogatást ad (évente maximum 72.000 forint szerződésenként, amit havi 20.000 Ft befizetéssel érhetsz el), rendszeres megtakarításra is ösztönöz, mérsékelt betéti kamatok mellett is.

72000 Ft/év állami támogatás

Összességében elmondható, hogy a lakáskassza egy olyan kiváló konstrukció, ami tökéletes megoldást jelent mindenkinek, aki jobbá szeretné tenni lakhatási körülményeit.

Az LTP egyik legnagyobb előnye abból fakad, hogy az előre rögzített betéti és hitelkamat tervezhetővé, és kiszámíthatóvá teszi a lakáscéljaid megvalósítását, hiszen a pénzpiaci változásoktól függetlenül, a teljes megtakarítási időszakodra állandó marad.

A lakástakarék legfőbb előnyei

Állami támogatás
A befizetéseid után 30%-os, vissza nem térítendő támogatásban részesülsz, aminek az éves maximuma 72.000 Forint szerződésenként.

Közös lakáscél a családoddal
Közeli hozzátartozóiddal ugyanarra a lakáscélra is felhasználhatjátok a lakástakarékotokat, így megtöbbszörözhetitek az évente kapható állami támogatást.

Nincsen se EHO, se kamatadó
A lakástakarék után járó állami támogatás mentes bárminemű járulék, és adófizetési kötelezettség alól. Sőt, nem az adóbevallásodkor kell visszaigényelned a támogatást, hanem a megtakarítási számládon kerül jóváírásra évente.

Biztonságosobalogo
Az országos Betétbiztosítási Alap, 100.000 EUR értékig biztosítja a
befizetéseidet, így a megtakarításod biztonságban van, tőkeveszteség kockázata nem áll fenn. 100.000 EUR több, mint 30 millió forintot jelent átszámolva.

Személyre szabott
Az LTP egyedi, mint amilyen Te is vagy. A megtakarítási idő hosszát, és a havonta fizetendő összeget is személyre tudod szabni.  A megtakarítási időt, 4 és 10 év között tudod változtatni, míg a havonta megtakarítandó összeget 2.000-20.000 Forint között tudod meghatározni.
Sőt, a megtakarítási időszak alatt is tudsz módosítani a szerződéseden.

2. fejezet – A lakástakarék rövid története

Külföldön
A lakáselőtakarékosság Európa szerte nagy hagyománnyal rendelkezik. Kialakulásának kezdete a 18. század végére tehető, amikor 1775-ben megalakult az első hasonló célú intézmény Angliában.

Németországban a lakástakarék az 1921. évi indulása óta, a mai napig kiemelkedő népszerűséggel bír. Ausztria is hasonló időszakban kapcsolódott be a lakáscélú megtakarítások megalapításába, ahol 1925-ös indulása óta, napjainkra a lakosság közel 70%-a folyamatosan rendelkezik lakáskasszával. Ennek következménye, hogy a felújítási munkáik jelentős része ebből, nem pedig hitelből kerül finanszírozásra.

Magyarországon
A lakástakarék közel 20 éves múlttal rendelkezik Magyarországon. Így kijelenthetjük, hogy egy rendkívül stabil, törvényileg szabályozott termékről van szó. Anno 1996-ban hozták létre azt a törvényt, ami a mai napig biztosítja működésének feltételeit.

“Az Országgyűlés annak érdekében, hogy
– ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot,
– elősegítse a lakásvagyon állomány értékének megőrzését,
– megteremtse a lakás-előtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben, biztonságos keretek között, állami támogatással történő lebonyolításának feltételeit,
törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról.” (1996. évi CXIII. törvény)

A végleges formája 2003-ban alakult ki, amikor is meghatározásra került a ma is érvényben lévő módja, miszerint az összes éves megtakarítás 30%-a, de maximum 72.000 forint állami támogatás kerül jóváírásra. Amit fontos kiemelni, hogy a 30%-os támogatás kiemelkedőnek számít, a környező országokhoz képest.
Állami támogatás a környező országokban

A fenti grafika, és a 2003 óta változatlan szabályozási feltételek miatt, nem lennénk meglepve, ha Hazánkban is csökkenne a támogatás mértéke a közeljövőben. Ez persze a már megkötött szerződéseket nem fogja érinteni, így érdemes minél hamarabb megfontolni ezt a talán vissza nem térő lehetőséget.

Piaci szereplők Magyarországon
Az 1996. évi törvényi szabályozást követően, 1997-ben megalapult az OTP Lakástakarék Zrt., illetve a Fundamenta Lakáskassza Zrt. Őket követte 2010-ben a ERSTE Lakástakarék Zrt., majd 2013-ban, mint a legfiatalabb piaci szereplő, az AEGON Mo. Lakástakarék Zrt. is csatlakozott a lakástakarékok piacához.
hazai ltpk
A piaci részesedésük szinte állandóan változik, a fenti táblázat jól mutatja, hogy a legtöbb szerződést (~60%) a Fundamenta kezeli, majd őt követi az OTP LTP, a maga ~36%-ával, végül a két új belépő, az ERSTE (~4%) és az AEGON (~1%).

3. fejezet – A biztonság, mint fontos tényező

Jogszabályi háttér
A lakástakarék pénztárak szigorú törvények között végezhetik tevékenységüket,  működésüket számos intézmény és jogszabály felügyeli, melyek közösen biztosítják, hogy az ügyfelek megtakarításai, a legnagyobb biztonságban legyenek.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, minden pénzügyi tevékenységet végző vállalkozásra, így a lakástakarék pénztárakra nézve is kötelező érvényű.
• A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény kimondottan a lakástakarék-pénztári tevékenység előírásairól rendelkezik.
• A 215/1996. (XII. 23.) számú kormányrendelet a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szól.
• A 47/1997. (III. 12.) számú kormányrendelet a lakáselőtakarékossági szerződésekre vonatkozó előírásokat és a lakás-takarékpénztárak általános szerződési feltételeit tartalmazza.
• E két kormányrendelet a 47/2006. (III. 7.) számú kormányrendelettel elfogadott módosításokkal került pontosításra.

Működési engedély és felügyelet
A lakás-takarékpénztárak csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (továbbiakban:PSZÁF) engedélye után kezdhetik meg működésüket.
Az engedélyhez szükség van minimum 2 milliárd forintos jegyzett tőkére. A PSZÁF nem csupán az engedély kiadásakor, de a működés során is folyamatos ellenőrzésekkel biztosítja a törvényszerű, szabályos működést.

OBA Garancia
Az ügyfelek biztonságát nem csupán a PSZÁF rendszeres ellenőrzése, illetve a pontos, gondosan leszabályozott működési folyamatok biztosítják, hanem az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája is.

Az OBA a befagyott betétek után 100.000 EUR értékig fizet kártalanítást személyenként és pénzintézetenként összevontan. Mit is jelent ez?

A törvény értelmében a 100.000 EUR az az összeg, amit az OBA egy banki ügyfélnek maximálisan kifizethet. Ebbe beletartozik a folyószámlára befizetett tőkeösszeg, a banki papírok, kötvények, lekötött betétek, stb.

4. fejezet – Mire használható fel a lakástakarék?

Az LTP megtakarításodból gyakorlatilag az összes, otthonteremtéssel kapcsolatos költségedet finanszírozni tudod. Természetesen vannak megkötések, de ebben a fejezetben részletesen kitérek a finanszírozható lakáscélokra.

A legfontosabb dolog az, hogy a tervezett lakáscélodnak a Magyar Köztársaság területén belül kell megvalósulnia.

A lakástakarék felhasználható:

• lakótelek vásárlására
• lakás vagy családi ház, sőt tanyai lakóingatlan vásárlására, építésére és cseréjére
• fentiek bővítésére, felújítására, korszerűsítésére, helyreállítására
• lakhatóságot javító, közművek, kommunális létesítmények kialakítására és felújítására: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvíz-csatorna, csapadékvíz elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés) építésére és szerelésére
• lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása
• nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlására
• a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítására és korszerűsítésére
• a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítására és korszerűsítésére
• pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett lakáscélú kölcsön vagy ehhez kapcsolódó gyűjtőszámlahitel, valamint hitelintézet által folyósított munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú kölcsön kiváltására
• végtörlesztés keretében nyújtott kölcsön kiváltására

5. fejezet – Ki nyithat LTP szerződést?

Egy lakástakarék szerződésben két félről beszélhetünk: a lakás-előtakarékoskodóról, azaz a szerződő félről, illetve a kedvezményezettről. Nézzük, melyik mit is jelent pontosan.

Lakás-előtakarékoskodó lehet:
• magyar állampolgár
• európai uniós állampolgár
• bevándorolt, letelepedett, menekültként elismert személy
• gyám, eseti gondnok, alapítvány, magyar állampolgárságú természetes személy továbbá társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából
– társasház, lakásszövetkezet

A kedvezményezett

A lakástakarék törvény lehetővé teszi, hogy a lakás előtakarékoskodó fél által megtakarított összeget valaki más kapja meg. Ebben az esetben a szerződő fél az ő számára igényli meg a vissza nem térítendő állami támogatást. Ezt a személyt nevezzük a lakástakarék szerződés kedvezményezettjének. Kedvezményezett lehet a szerződő fél közeli hozzátartozója, illetve a gyámság alatt álló gyermek.

Egy családban az alábbi személyeket tekinti a lakástakarék törvény közeli hozzátartozónak:

kedvezményezett

A fenti lista kiegészül az alábbi státuszokkal is: mostoha, örökbefogadó/fogadott, nevelő/nevelt is.

Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó nem jelöl meg kedvezményezettet, az állami támogatásra ő maga lesz jogosult. Természetesen csak akkor, ha nincs másik élő LTP szerződése, ahol ő a kedvezményezett. Hiszen egy jogosult személy, egy évben, csak egy szerződés után tudja igénybe venni az állami támogatást.

A lakástakarék felhasználása közeli hozzátartozó javára
Az állami támogatásra jogosult (a szerződő fél, illetve ha a szerződésben nevezett meg kedvezményezettet, akkor a kedvezményezett) rendelkezhet úgy, hogy nem a saját, hanem a közeli hozzátartozója lakáscélját valósítja lakástakarékból.

Így egy 4 tagú család, könnyedén köthet akár 4 különálló LTP szerződést is, amit végül teljes egészében ugyanarra az egy lakáscélra használnak fel.

közös lakáscél

6. fejezet – A szerződéses összeg összetétele

A lakástakarék szerződés egyik legfontosabb eleme a szerződéses összeg. Ez tekinthető annak az összegnek, amit a megtakarítási idő végén, ténylegesen a lakáscélodra tudsz fordítani.

A szerződéses összeg az alábbi 4 elemből épül fel:

1. Saját befizetésed (Amit ténylegesen befizetsz a lakástakarék számládra)
2. Állami támogatás (A befizetéseid után járó, vissza nem térítendő támogatás)
3. Betéti kamat (A saját befizetésed, és az állami támogatás után járó betéti kamat)
4. Felvehető lakáshitel (A futamidő végén opcionálisan igényelhető lakáskölcsön. Nem kötelező igénybe venni!)

LTP-szerződéses-összeg-összetétele 1

A lakástakarék szerződés megkötésével vállalod, hogy a megtakarítási idő végéig minden hónapban befizeted a meghatározott összeget, a lakástakarék számládra. Erre vissza nem térítendő állami támogatást, és betéti kamatot fogsz kapni. Ezt követően, ha teljesíted a fenti feltételeket, jogosulttá válsz a kedvezményes kölcsön igénybevételére.

Saját befizetés
A saját megtakarításod a havonta befizetett betétek összege a megtakarítási idő végén. Az LTP-t teljesen személyre tudod szabni, így a havonta fizetendő részt rugalmasan tudod meghatározni. A választható megtakarítás pénzintézettől függően 2.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet. Fontos azonban, hogy a meghatározott összeg ne jelentsen veszélyt a mindennapi megélhetésedre, így akkora összeget határozz meg, aminek a havi befizetése nem okoz problémát.

Ugyanakkor mindenképpen mérlegelni kell azt is, hogy az állami támogatás havi 20.000 Ft befizetésénél éri el a törvényben meghatározott éves maximumot, azaz a 72.000 Ft-ot.

Befizetés módjai
A havi betétek befizetésére 3 féle lehetőség áll a rendelkezésedre:
• banki átutalás
• csoportos beszedési megbízás
• készpénz átutalási megbízás, vagyis postai csekkes befizetés (ennek díja van, 200 Ft/csekk!)

Az általános tapasztalatok szerint, a legkézenfekvőbb befizetési módszer a csoportos beszedési megbízás. Egyrészt a lakástakarék nem számít fel külön díjat, a csekkes befizetéssel ellentétben. Ugyanakkor nincs meg a lehetőség arra, hogy elfelejtődjön a havi esedékes megtakarítás befizetése. Ezeken felül nem kell észben tartanod a befizetési határidőket, hiszen a lakástakarék minden hónapban 2 alkalommal próbálja meg levonni az esedékes részt (minden hónap 12-e körül, illetve ha akkor nem sikerült, akkor a hónap végén).

Fontos kiemelni, hogy ameddig tart a megtakarítási időszak, nincs lehetőség a befizetett összegek részleges kivételére. Ugyanakkor, ha mégis a teljes összegre szükséged lenne, akkor fel lehet mondani az LTP szerződésed. Ha 4. megtakarítási év lejárta előtt mondod fel a szerződésed, akkor az addig jóváírt állami támogatást, illetve az arra járó betéti kamatokat levonják a számládról. Jogosult leszel azonban saját befizetésedre, és az arra járó betéti kamatra.

Állami támogatás
A vissza nem térítendő támogatás az adott megtakarítási évben befizetett megtakarításod 30%-a, maximum 72.000 Ft lehet, amit havi 20.000 Forint befizetésével érhetsz el.

További fontos információk a lakástakarék után járó állami támogatásról:

• egy naptári évben egy magánszemély csak egy lakástakarék szerződés után veheti igénybe az állami támogatást
• az állami támogatásra csupán a törvényileg meghatározott 4 év után válik jogosulttá a szerződő fél
• az állami támogatás legfeljebb 10 megtakarítási évre vehető igénybe. Természetesen ezt követően, egy új szerződés megkötésével ez az idő újraindul
• az állami támogatás EHO és SZJA mentes
•nem szerződés szerinti betételhelyezés esetében érvénybe lép az úgynevezett 25-25%-os szabály, aminek hatására a rendszertelen megtakarítókat jelentős kamat, és állami támogatás veszteség érheti.

Mi is ez a szabály pontosan?
A megtakarítási év 3. és 4. negyedévében befizetett megtakarítás összege után, csakis az egész évre járó állami támogatás maximum 25-25%-a igényelhető. Például ha az egész évre vonatkozó megtakarítást az év végén, egy összegben helyezed el, akkor az egész évre járó állami támogatás 25%-át tudod igényelni.

Tekintve, hogy az állami támogatás szerződésenként, és személyenként jár, ugyanakkor a közeli hozzátartozók megnevezhetőek kedvezményezettként, lehetőség van az állami támogatás többszörözésére.

Ugyanakkor szem előtt kell tartani azt is, hogy ha a szerződés 4 évnél korábban felmondásra kerül, akkor a lakástakarék számlán jóváírt állami támogatás, és az utána járó betéti kamat levonásra kerül a Magyar Államkincstár javára.

Lakástakarék a társasházaknak és a lakásszövetkezeteknek

A társasházi és lakásszövetkezeti kötések esetében nem a lakók egyesével lesznek a szerződők, hanem maga a társasház. Így a lakók minimális önerővel nagyobb beruházásokat is el tudnak végezni a közös tulajdonú részek felújításával és korszerűsítésével kapcsolatban, mellyel nemcsak a társasház lesz élhetőbb, hanem a saját lakásuk értéke is magasabb lesz.

A szerződéses összeget fordíthatják pl. külső homlokzat felújítására; tetőszigetelésre; központi fűtés kialakítására; fűtéskorszerűsítésre; vezetékek karbantartására (víz, villany, gáz és szennyvíz), informatikai hálózati kapcsolat kiépítésére (telefon, kábeltelevízió, Internet); járda építésére; kerítésre; lépcsőház festésére; lift korszerűsítésére; közös tárolóra; kaputelefon felújítására és kialakítására.

A társasházak és a lakásszövetkezetek szerződéseire járó állami támogatás maximuma épületenként – lakásszámtól függően – az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

lakásszövetkezet

7. fejezet – A lakástakarék költségei

Számlanyitási díj
A lakástakarék pénztárak, a lakás-takarékpénztári törvény szerint számlanyitási díjat számolnak fel. A számlanyitási díj, a szerződéses összeg 1%-a, amit a számla megnyitásakor kell megfizetni.

nyitási díj

Sok esetben a lakástakarék pénztárak, nyitási akciók keretein belül elengedik a számlanyitási díj 50%, néhány esetben a 100%-át. Ehhez általában olyan extra kötelezettségeket kell vállalnod a megtakarítási idő végéig, mint például egy másik termék (számlacsomag, hitelkártya, biztosítás) igénybe vétele, a választott pénzintézetnél, valamint nyilatkozat arról, hogy nem változtatsz, a szerződéskori futamidőn, és módozaton. Így tehát elveszik a termék rugalmas mivolta, viszont cserébe mentesülsz a számlanyitási díj alól.

Tehát, ha leszerződsz egy 20.000 Forintos, 4 éves termékre, ahol 100% számlanyitási díjkedvezményt veszel igénybe, akkor megspórolsz 28.000 forint számlanyitási díjat. Viszont ha a későbbiekben, pl. 2 év múlva le szeretnéd csökkenteni a havonta fizetendő összeget pl. 10.000 Ft-ra, akkor visszamenőleg meg kell fizetned a korábban elengedett számlanyitási díjat.

Érdemes mérlegelni, hogy kedvezménnyel, vagy anélkül érdemes megnyitni az LTP-det.

Számlavezetési díj

A lakás takarékpénztárak számlavezetési díjat számítanak fel. A díjat utólag érvényesítik, minden évben. Tört év esetén, időarányosított díj kerül felszámításra, valamint minden megkezdett hónapra is teljes havi díj kerül érvényesítésre. A számlavezetési díj a választott pénzintézet mindenkor érvényes Díjtáblázatában szerepel, mely jelenleg egységesen 1.800 Ft/év, azaz 150 Ft/hó.

Minden lakás takarékpénztár azt javasolja, hogy a számlavezetési díjat havonta, és ne évente fizessék meg az ügyfelek, hiszen így év végén nem a kamatból kerül levonásra a számlavezetési díj.

Érdemes a havi befizetéseket úgy beállítani, hogy a választott havi megtakarításhoz hozzáadsz 150 Ft-ot, és így állítod be a csoportos beszedési megbízást is.

Fontos kiemelni, hogy a lakástakarék törvény értelmében egy már megkötött szerződés feltételei, a teljes szerződési időszak alatt változatlanok maradnak, sem a választott pénzintézet, sem az állam nem változtathatja meg azokat. Így a betéti kamat, az állami támogatás mértéke, a költségek, illetve hitel kamat is állandó marad a szerződés teljes időtartamára.

Befizetés díjai
Ahogy a befizetési módoknál említettem, a 3 féle befizetési mód közül a lakástakarék pénztár egyedül a postai csekkes, azaz a készpénz átutalási megbízásos befizetésért számol fel díjat, aminek a jelenleg érvényben lévő díja 200 Ft/csekk.

Szerződésmódosítás díjai

Előfordulhat, hogy a megtakarítási időszak alatt, módosítani szeretnél az érvényben lévő LTP szerződéseden. (A lakástakarék szerződéseddel kapcsolatos módosítási lehetőségeket itt részletezem) Ezt minden különösebb gond nélkül megteheted, egyedül a számlavezető lakástakarék pénztár által meghatározott szerződésmódosítási díjat kell megfizetned, ami a jelen esetben 2.000 Ft/ módosítás.

Kiutalás, felhasználás igazolás díjai

A megtakarítás kiutalásakor, a felhasználás igazolásához szükséges igazolások, illetve dokumentumok díjait szükséges megfizetni.

A legfontosabb ilyen jellegű költségek:
költségek

8. fejezet – Az LTP szakaszai

lakástakarék-időtartama 1
Megtakarítási időszak
A megtakarítás időtartama 4 és 10 év között változik, erről Te döntesz. Ebben az időszakban az általad meghatározott havi betétet kell befizetned az LTP számládra. A lakáskölcsön-jogosultság feltétele, hogy a szerződéses összeg kb. 40%-át kell megtakarításként befizetned, ami a következőkből össze: saját befizetésed, állami támogatás és betéti kamat.

Kiutalási időszak
A megtakarítási idő után következik a kiutalási időszak, ahol döntened kell róla, hogy mire használod fel a megtakarításod, illetve szeretnéd-e igénybe venni a kedvezményes lakáshitelt. Ez egy 3 hónapos folyamat.

Törlesztési időszak
Ha nem veszed igénybe a hitelt, akkor neked itt véget is ért a történet, viszont, ha felveszed a lakáskölcsönt, akkor ezután jön a törlesztési időszak, amikor is visszatörleszted a felvett hitelösszeget. Ez a választott módozattól, és felvett összegtől függően 5-10 évig tart.

9. fejezet – A lakástakarék szerződés módosítása

Az LTP nem csupán az egyik legbiztonságosabb, és kedvező hozamot biztosító megtakarítási lehetőség, de ugyanakkor egy kiemelkedően rugalmas konstrukció, hiszen a megtakarítási idő végéig, a szerződés valamennyi meghatározó tényezője (szerződéses összeg, megtakarítási idő, havi betét összege, stb.) módosítható.

Miért jó ez Neked?

Bármilyen élethelyzetbe is kerülsz, a lakástakarékodat minden esetben rugalmasan hozzá tudod igazítani.
Nézzük, milyen módosítási lehetőségek vannak a Lakástakarék esetében.

Változás a kedvezményezett személyében.

• a lakás-előtakarékoskodó a kiutalási időszakig bármikor módosíthatja, esetleg törölheti a szerződésben megnevezett kedvezményezettet.
• a kedvezményezett esetleges halála esetén minden jog a lakás-előtakarékoskodóra kerül vissza

Szerződés átruházás

• a szerződés fizetését, a szerződő közeli hozzátartozója folytathatja
• a lakás-előtakarékoskodó halála esetén a kedvezményezett, annak hiánya esetében az örökösök folytathatják a megtakarítást, illetve rendelkezhetnek a további sorsáról

A megtakarítási időtartam változtatása

Előfordulhat, hogy a megvalósítandó lakáscélodat az eredeti időponthoz képest csak később szeretnéd megvalósítani. Szerencsére lehetőséged van arra, hogy a megtakarítás hosszát módosítsd.

A szerződéses összeg módosítása

• Amennyiben a megtakarítási idő alatt többet tudsz félrerakni, mint amennyire szerződtél, akkor lehetőséged van a szerződéses összeg növelésére 20.000 Ft-ig
• Ugyanakkor, ha kevesebb összeg is elegendő lesz a lakáscélod megvalósítására, netán problémát okoz a kezdetileg vállalt havi megtakarítás, akkor lehetőséged van a szerződéses összeg csökkentésére is.

A Lakástakarék szerződés megosztása

Lehetőség van rá, hogy egy szerződés kettéosztásra kerüljön. Ebben az esetben az addigi teljes megtakarítás az eredeti szerződésben marad. Az újonnan létrejött szerződés 0-ról indul, illetve mindenképpen szükséges megjelölni egy kedvezményezettet.
A szerződések kezdete nem változik, a lejáratuk pedig ugyanarra a dátumra fog esni, ami az eredeti szerződésben szerepelt.

Fizetési haladék kérése

Előre nem látott fizetési nehézség esetén lehetőség van fizetési haladék kérésére. A kérelmet mindenképpen írásban kell benyújtani, és maximum egyszer van rá lehetőség, legfeljebb 1 éves időtartamra. A fizetési haladék beleszámít a megtakarítási időszakba, azonban állami támogatás arra az időszakra nem jár.

10. fejezet – A megtakarítás kiutalása

A kiutalás feltételei
A megtakarítási időszakot a 3 hónapos kiutalási időszak követi. A megtakarítás tényleges kiutalása akkor valósulhat meg, ha:

• a megtakarítási idő eléri a választott termékmódhoz kapcsolódó időtartamot (pl. 48 hónapot, egy 4 éves szerződés esetében)
• a megtakarítás eléri a minimális megtakarítási hányadot, ami a választott termékmódozatban rögzítésre került. (pénzintézettől, és termék módozattól függően ~40-50%)
• a szerződő értékszáma eléri a minimálisan meghatározott értéket.

A kiutaláskor választható lehetőségek
A kiutaláskor 4 féle opció közül választhatsz:

1. A teljes szerződéses összegre igényt tartasz, tehát a saját megtakarításod mellett, a lakáskölcsönt is fel kívánod venni.
2. Csak a megtakarításra tartasz igényt (tehát a saját befizetésed + az állami támogatás + a betéti kamat), a hitelt nem kívánod igénybe venni.
3. Jelenleg nem kéred a kiutalást, így határozatlan időre elhalasztod. Ebben az esetben a havi számlavezetési díjat továbbra is fizetni kell, illetve Neked kell jelezni a kiutalási igényedet, amikor esedékessé válik.
4. Nincsen finanszírozható lakáscélod, de sürgősen szükséged van a megtakarításodra. Ebben az esetben lemondasz az állami támogatásról, illetve az azután járó betéti kamatról, és csak a saját megtakarításod, betéti kamattal növelt összegének kiutalását kéred.

A kiutalási igényhez csatolandó dokumentumok
A kiutalás során szükséges benyújtani, a finanszírozandó lakáscél igazolására szolgáló dokumentumokat, melyek a különböző lakáscélokhoz kapcsolódóan az alábbiak lehetnek:

• Lakótelek, lakás vagy családi ház vásárlása, cseréje esetén: végleges adásvételi szerződés, a vásárolandó ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja.
• Lakás vagy családi ház építése, bővítése esetén: a jogerős építési engedély másolata, továbbá a telek vagy a bővítendő ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja.
• Lakáscélú kölcsön kiváltása esetén: a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzintézet igazolása a fennálló hiteltartozásról.
• Felújítás, korszerűsítés esetén: a felújítandó ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja.
kifizetés
A lakáscélú felhasználás igazolása

A lakáscélú felhasználást igazoló dokumentumok és igazolások listáját, az alábbi táblázatban találod:
kifizetés igazolása
Milyen számlákat fogad be a lakástakarék pénztár?

• A benyújtott számlák a lakáscélod megvalósításához szükséges anyagköltségről, illetve munkadíjról szólhatnak.
• A számlán szerepelnie kell a szerződő fél, vagy a kedvezményezett nevének, vagy ha a lakáscél a közvetlen hozzátartozójuk számára valósul meg, akkor az ő nevének.

11. fejezet – A kedvezményes kölcsön

A megtakarítási időszak végén döntened kell arról, hogy csak az állami támogatással növelt megtakarításodat kívánod igénybe venni, vagy a szerződéses összegben meghatározott, forint alapú, fix kamatozású kölcsönre is igényt tartasz-e.

A lakáskölcsön igénylésére, a kiutalás időpontját követő 12 hónap áll a rendelkezésedre, azt követően a pénzintézet lezártnak tekinti a szerződést.

Fontos megjegyezni, hogy a lakáskölcsön nem igényelhető részletekben, hanem csak egy összegben. Az igényelhető összeg maximuma, a szerződéses összegben rögzítésre kerül. A maximális összegen belül, a kölcsön összege szabadon választható.

Az igénylést követően a pénzintézet a kölcsön folyósítása előtt, a kérelem, illetve a benyújtott dokumentumok alapján adós- illetve hitelminősítést végez. A kölcsön pozitív elbírálásának feltétele a lakáscélú felhasználás igazolása, illetve a megfelelő biztosíték.

A biztosíték elsősorban az az ingatlan lehet, amelyre a lakáscélú felhasználás megtörténik. Az esetek döntő többségében az ingatlanra jelzálogjog kerül bejegyzésre.